38. Itt az ideje a búcsúnak

Itt is van a következő rész! :) Köszönöm az előző részhez írt kommenteket. Azt hiszem itt az ideje, hogy bejelentsem: ez az utolsó előtti rész! Remélem tetszeni fog nektek. Jó olvasást! xx

-         Az apámon kívül nem mondtam el senkinek, hogy megfenyegettek. Akkor Meredith honnan tudná? Csak is onnan tudhatta, hogy ő volt az – mondta ki a megdöbbentő tényt - Miért? Csak ennyit kérdeztem tőle és még most is folyamatosan ezt kérdezem magamtól. Nem értette, hogy miért tettem fel ezt a kérdést, ezért kibővítettem arra, hogy: Miért tetted ezt velem?  Eljátszotta, hogy nem érti, miről beszélek, de én láttam a szemében, hogy tudja, hogy rájöttem, hogy lebukott. Nem kezdtem el veszekedni. Már ahhoz sem lett volna erőm, ezért csak még egyszer feltettem a kérdést és megkértem, hogy legalább most az egyszer legyen velem őszinte, ha már az elmúlt hónapokban nem volt az.  Azt mondta, azért tette, hogy megvédjen a csalódástól, ami akkor ért volna, mikor rájövök, hogy csak ARRA kellettem Zayn-nek. Ez mekkora hülyeség már, nem? Az ember a saját hibáiból tanul. Hogy tanuljak a hibáimból, ha esélyt sem ad arra, hogy hibázzak. És egyébként sem gondolom Zayn-ről, hogy ilyet tenne. Elküldtem és megmondtam, hogy ne szóljon hozzám többet, tegyen úgy, mint ha nem is léteznék. Innentől számomra meghalt, nem létezik többé. Még mindig nem tudom elhinni, hogy az a személy tette tönkre az életemet, akiről azt hittem, hogy a legjobb barátnőm. Pont ő, akinek mindent elmondtam, akiben teljes mértékben megbíztam. Nem értettem miért áll még mellettem, akkor is, amikor mindenki utál és bánt, de most már tudom: bűntudata volt. De, tudjátok, azaz igazság, hogy nem is azért csalódtam benne ekkorát, mert fenyegető leveleket írt, hogy elválasszon Zayn-től, hanem azért, mert hazudott. Hónapokon át a szemembe hazudott és egyszer sem volt gerince, hogy bevallja, hogy ő tette. Úgy tett, mint, ha mi sem történt volna, mint ha minden rendben lenne. Ő volt az, aki folyton vígasztalt. De mind ez már nem számít. Már csak három személy maradt, akire még számíthattam. Apa, Jason és Greg. A kórházból négy nappal ezelőtt engedtek ki. Azóta még annyit sem eszem, mint előtte. Tehát mondhatjuk, hogy a táplálék bevitelem a nullával lett egyenlő. Csak a víz tart még életben. Persze apa úgy tudja, hogy minden nap háromszor eszem és ez bizonyos ideig igaz is csak, hogy miután eszek pár falatot, azt öt perccel később viszontlátom a wc-ben. Elegem van már ebből az egészből, ezért ma reggel fontos döntést hoztam – vett egy mély levegőt mielőtt kimondta – Véget vetek végre ennek az egésznek. Megteszem, amit olyan sokan kértek tőlem. Feladom. Többé nem fognak bántani sem fizikailag, sem lelkileg – kérlek Istenem, ugye nem arra céloz, hogy… - Tudom, most sokan azt mondanátok, hülyeség ezt tenni, de ti mit tennétek, ha az én helyemben lennétek? Tűrnétek tovább a megaláztatásokat és megvárnátok, míg mindenkit elveszítetek, akit szerettek? Nem akarom, nem bírom már ezt tovább csinálni. Niall, ha egyszer megnézed ezt a videót, akkor szeretném, ha tudnád, hogy szeretlek és remélem nagyon boldog leszel egy hozzád illő lánnyal és nagy sikered lesz a One Direction-val. Én mindig melletted leszek még akkor is, ha már nem leszek. Zayn, bocsánatot szeretnék tőled kérni, amiért azt hazudtam, már nem szeretlek, tudnod kell, hogy még mindig szeretlek. Louis remélem, mindig ilyen maradsz és feldobod majd a többiek hangulatát akkor, is, ha a kedvük a béka feneke alatt van és remélem egyszer elveszed majd feleségül Eleanor-t. Liam, szeretnék gratulálni neked és Danielle-nek, amiért újra együtt vagytok a nehézségek ellenére is, olyanok vagytok számomra, mint egy példakép. Harry, remélem, egyszer te is megtalálod a hozzád illő lányt, csak úgy, mint Liam és Louis. Apa, Jason és Greg bocsánatot szeretnék kérni, amiért bíztatok bennem és én most csalódást okozok, és itt hagylak titeket. Köszönöm, hogy mellettem álltatok, akkor is, amikor más nem. Azt hiszem mindenkitől elbúcsúztam és most már kimondhatom minden kertelés nélkül: mikor elértek a videó ezen részére én már nem létezem. Nem leszek az élők között. A 19. életévem küszöbén véget ért az életem és remélem, minden utálómat sikerül ezzel boldoggá tennem…

A videó ezzel véget ért, a kép elsötétült. Sokkos állapotban néztem a laptopom képernyőjét és vártam, hogy megjelenjen rajta Chelsea, mosolygó arccal és azt mondja, csak vicceltem, ti hülyék meg bevettétek. De mikor ez fél perc elteltével sem következett be, azonnal elővettem zsebemből a telefonom és felhívtam őt. Kicsengett, de nem vette fel. Kétségbeesetten kezdtem el keresgélni Rick telefonszámát és mikor meg találtam megnyomtam a „hívás” gombot.

Mesélő szemszöge

Miután Meredith is végignézte Chelsea videóját, azonnal felpattant a gépe elől és a lány háza felé futott. Nem lakott messzire tőle, csak kétutcányira, még is úgy érezte, egy örökkévalóságig tart, míg odaér. Nem húzta azzal az időt, hogy csöngessen, mert tudta, már késő lenne hozzá. Kivette a lábtörlő alól a pótkulcsot és kinyitotta az ajtót. Miközben a lépcsőn rohant fel Chelsea szobájához, elővette telefonját és hívta a mentőket. Már a lány ajtajánál tartott, mikor letette a telefont. Mikor meglátta az ágyon fekve, falfehéren és mereven, mint egy szobor, zokogni kezdett. Tudta, hogy minden az ő hibája. Odafutott Chels-hez és megfogta a kezét, de mikor megérezte milyen hideg az, el is rántotta. Átfutott az agyán, hogy talán elkésett. Újra megfogta a kezét és a csuklóján megpróbálta kitapintani a pulzusát. Mikor megérezte a nagyon gyenge lüktetést, megkönnyebbült. MÉG él!

Ekkor megérkeztek a mentősök és egy hordággyal berontottak a házba. Meredith lekiáltott nekik, hogy merre menjenek és el ált az útjukból, hogy rendesen odaférjenek Chelsea-hoz. Óvatosan feltették a hordágyra és levitték a mentőautóba. Meredith is velük ment, ő is beszállt hátra. Chels-t rákapcsolták egy gépre, ami egyenletesen csipogott. Egy hosszú csövet dugtak le nyelőcsövén és rögzítették a szájához. Mindenféle injekciót adtak neki és infúzióra kötötték. Meredith arcát a tenyereibe temetve zokogott a látvány miatt. Nem akarta, hogy idáig fajuljanak a dolgok, ő csak meg akarta óvni Chelsea-t a csalódástól. A kórháztól néhány utcányira hangos sípolásra kapta fel a fejét. Az a gép sípolt amelyre Chels rá volt kötve, hogy mutassa a szívverését.

A mentősök elővették a defibrillátort és Chelsea mellkasára helyezték. A lány megrázkódott, majd újra mozdulatlanná vált és a gép még mindig sípolt. Újra ráhelyezik a szerkezetet a mellkasára, ezúttal nagyobb töltéssel és ismét csak ugyan az zajlik le: megrázkódik a teste, majd újra mozdulatlan marad és a gép csak sípol…

Miután Rick sem vette fel a telefont, Niall a legközelebbi reptérre telefonált, hogy foglaljon öt jegyet a legközelebbi Londonba tartó gépre. Hiába kínált több pénzt, nem sikerült neki, ugyan is a Londonba tartó gépek dugig vannak, egy szabad hely sincs. Utolsó lehetőségként rendelt egy magángépet, ami fél óra múlva száll fel. Miután letette a telefont és elmondta a többieknek a helyzetet, azonnal elindultak a szállodájukba, hogy elhozzák útleveleiket.

Miután mindenki megtalálta a sajátját ruháikkal nem törődve sietnek is a reptérre. Mire odaérnek már csaknem le is telik a fél óra ezért fel is szállhatnak a gépre. Pár perccel később, mikor megkapják a felszállási engedélyt már fel is száll a gép és megkezdődik Amerikából a 8 órás, idegőrlő tehetetlenség, amit repülőútnak hívnak…